Nem kell azonnal szakemberhez fordulni, hiszen azt sem tudjuk, mit kérdezzünk. Először magunknak kell föltenni az alábbi kérdéseket:
Kiknek szánjuk a könyvet?
Érdeklődési kör, korosztály, és anyagi körülményeik.
Milyen körülmények között fogják olvasni? Asztalnál, útközben, ágyban fekve?
Meddig kell, hogy az adott használati körülmények között megőrizze eredeti állapotát?
Milyen minőségi elvárásunk van?
Milyen áron szeretnénk értékesíteni könyvünket?
Ezek megválaszolásával kialakul egy elképzelés a könyv megjelenéséről, ami természetesen a kivitel folyamán megalkuvásokon és újabb pozitív megoldásokon át vezet el a kész könyvig. A minőség sem abszolút fogalom. Nézzünk meg példának okáért egy hetilapot. Az éppen aktuális eseményekről számol be, tele ragyogó képekkel. Kiváló képminőséggel csábítja az olvasót, a szöveget is eltudja olvasni jó megvilágítás mellett. Utána eldobja. A másik hetilapot az olvasója gondosan átolvassa, megőrzi, összegyűjti, majd évfolyamonként beköttetné, ha olyan papíron készült, olyan a kötésbeosztása, úgy fűzték, hogy erre alkalmas is? Tehát a minőség egyben célszerűség is.
Aki könyvet írt, valószínűleg olvasott is, tehát sokszor volt könyv a kezében. Ennek ellenére, aki nem szakmabeli, nem ismeri a könyv alkotó elemeinek funkcióját. Aki könyvet ír és szeretné annak kivitelét is végig kísérni vagy kiadója is akar lenni, ismerje meg a könyv fizikai szerkezetét is, hogy amikor a nyomdász olyat mond, hogy oromszegő, nehogy sértőnek gondolja.
A könyv tartalmi szerkezete
A könyv fizikai szerkezetén túl van egy kialakult tartalmi szerkezete is, melynek szabályait illik betartani. Kötött, kemény táblás könyv tartalma a:
szennycímoldallal kezdődik. Ez a könyv címét, a szerző nevét tartalmazza kis fokozatú betűből, 9-10-12 pontos fokozatból („borgis, garmond, cicero” hogy teljesen el ne felejtsem a szép régi neveket). Feladata a könyv belső címoldalának védelme. Ha az idők folyamán a könyv fedele megsérül, elvész, általában magával viszi az első lapot, mert ehhez volt ragasztva az előzéklap. A szép címoldal megmarad.
A második oldal üres (vakat) vagy helye lehet az impresszumnak, ISBN számnak is.
Impresszumnak hívjuk a könyv nyomdai, kiadói adatait. Szokás volt a nyomdai ívterjedelmet, a papírminőséget és még az alkalmazott betűtípust is feltüntetni.
A harmadik oldal a belső címoldal. Ez tartalmazza a könyv szerzőjét, címét, illusztrátorát, fordítót (ha vannak ilyenek), a kiadó nevét, emblémáját, a kiadás helyét és évszámát. Ez már kiemelt hely a könyvben. Egy szép címoldal tervezése különös gondosságot igényel. Régen fametszettel díszítették.
A negyedik oldal által általában üres, de kerülhetnek ide is információk, például a könyv megjelenésének támogatói.
Az ötödik oldalon végre elkezdhetjük a szöveget, hacsak nem bonyolult címrendszerű tudományos munkáról van szó, ahol a tartalomjegyzéket előre szokták tenni, hogy az olvasó kellőképpen elrettenjen a további olvasástól.
Könyvtervezés galéria
Tekintse meg a grafikusművészeink által tervezett könyveket a galériában!
Legjobb megoldás, ha a könyv tervezését gyakorlott szakemberre bízzuk. Persze a fent említett kérdésekre tudni kell a válasz, hogy a tipográfust, könyvtervező grafikust információkkal lássuk el. Egyszerűbb könyveknél megpróbálkozhatunk magunk is a tördeléssel, de ehhez minimális alapképzés kell a tördelő program ismeretéhez, nem beszélve magáról a program beszerzésről.
Szövegszerkesztő programmal is lehet könyvet tördelni, bár nem rendelkezik azokkal a szakmai finomságokkal, melyekkel például a InDesign vagy a QarkXpress. Nem tehet róla, nem erre találták ki. Ha mégis vállalkozik az önálló munkára, javasolt ugyanazon a számítógépen fejezni is be, mert ahány gépen akarja majd folytatni, annyiszor fog áttördelődni. Mikor elkészült nyomdai pdf-et kell írni. Sajnos több féle pdf írható. Például olyan, amibe nincs beépítve a betű vagy alacsony felbontású, vagy csak a nézőképek vannak beépítve. Nagyobb nyomdák felszerelkeztek ellenőrző programmal így a rendelőnek jelzik a hibát, de akkor is időveszteség és többszöri próbálkozás után még pénzbe is kerülhet. A képekre külön figyelni kell, ha magunk tördelünk. A színes képeket át kell váltani CMYK ra (Már megint egy újabb program és szakma), mert azt az ofszetlemez levilágító program nem eszi meg. No és még egy gyakori hiba, hogy technikailag kifogástalan a pdf, de az üres oldalak nem szerepelnek benn. Ettől fölborul az oldalsorrend és az ívkilövés.
Digitális nyomdába adásnál kicsit egyszerűbb, mert az első nyomatnál kiderülhet a hiba. Ennek is van költsége, de mégsem drámai és ott még az RGB képek is átmennek. Ha a szerző mind ehhez nem ért, biztosan jobban jár, ha megfizeti a szakember munkáját. Felvetődik a jogos kérdés, ki a szakember? Rengetegen vannak. Főleg vállalkozó amatőrök. A nagyon olcsó nem ért hozzá, a nagyon drága nem akarja elvállalni. Ha a közeli barátja elvállalja oda ne adja, mert még össze is fognak veszni. A döntés előtt kérjen referenciákat és a megállapodásban legyen benne, hogy a nyomdába adással és a nyomda elfogadott visszajelzésével fejeződik be a munkája.
Még egy fontos része legyen a megállapodásnak, hogy a tördelt digitális állományt a felhasznált képekkel és a könyv összes tartozékával együtt a nyitott digitális állományt és a nyomdai pdf-et is adja át a megbízójának.
