Szerzőnek lenni, kiemelkedőt alkotni nem könnyű feladat. Azt gondolhatnánk, elegendő, ha megírjuk regényünket, novellánkat, esszénket, és már kész is a könyv, mehet a nyomdába és a könyvesboltok polcaira.
A könyvkészítés azonban nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy a nyers kéziratból nyomdakész anyagot kapjunk, a kiadónak számos munkafolyamatot kell elvégeznie, amihez elengedhetetlen, hogy az adott kézirat ne csak tartalmilag legyen kiváló, de meghatározott formai követelményeknek is megfeleljen.
A kéziratnak az alábbiakat kell tartalmaznia
- címoldal
- járulékos oldalak
- főszöveg (kenyérszöveg)
- ábrák, illusztrációk, fotók
- mutatók
- egyéb kiegészítések (pld. idegennyelvű összefoglaló, képjogok, idézetek eredete stb.)
- tartalomjegyzék
A kézirat formai követelményei
Formátum: A/4 (függetlenül a könyv végső formájától)
Betűtípus: Times New Roman (függetlenül a könyv végleges betűtípusától)
Betűméret: 12 pont
Sortávolság: normál sorköz
Margók: jobb-bal: 2,5 cm; alul-fölül 2,5 cm
Helyesírás: meg kell felelnie az MTA helyesírási szabályainak
Képek, ábrák: fontos, hogy a képek, ábrák, amelyek esetlegesen előfordulnak a könyvben, jogtiszták legyenek. Ha nem saját szellemi tulajdon, akkor a jogtulajdonostól vagy meg kell vásárolni a felhasználás jogát, vagy engedélyeztetni kell a díjmentes felhasználást. Más szellemi tulajdonának engedély nélküli felhasználása bűncselekmény.
A könyvkészítés folyamata
- A nyers kéziratot megkapja egy szerkesztő, akik végigolvassa a teljes szöveget, egységesíti a szerkezetét, az esetleges tartalmi és stilisztikai hibákat megbeszéli a szerzővel és kijavítja azokat.
- A szerkesztett kézirat a tördelőhöz kerül, aki egy erre kifejlesztett programban a tipográfia szabályait szem előtt tartva betördeli azt, elkészíti a könyv végső formáját. Ezt nevezzük első levonatnak vagy első korrektúrafordulónak.
- A szerkesztő végigolvassa a levonatot, kijavítja a tördelésből eredő hibákat, és jóváhagyatja a szerzővel.
- A jóváhagyott levonatot elolvassa a korrektor, aki a helyesírási hibák felfedezésére és kijavítására szakosodott.
- Az így javított és korrektúrázott levonatot visszakapja a tördelő, aki javítja a hibákat. Ez a második levonat vagy második korrektúraforduló.
- Második korrektúraforduló során a szerkesztő ellenőrzi, hogy a tördelő minden javítást átvezetett-e. Ha mindent rendben talált, és a szerző is jóváhagyását adta, a levonat nyomdába kerül és elkészül a könyv.
- A borítót grafikus készíti el, a szerzővel és a szerkesztővel egyeztetve.
A számítógéppel készült szerzői kézirat formai követelményei
Visszatérve a könyvkiadás gyakorlatához tételezzük fel, hogy a szöveg a végleges tartalommal Word szövegfeldolgozó programban elkészült. Ezt célszerű A/4 méretben, minden féle erőltetett formai kialakítás nélkül elkészíteni. Verzál (nagybetűk) betűket csak a helyesírás szabályai szerint használjunk. Ne tegyünk dupla szóközöket, de ahol kell legyenek szóközök. A leg elterjedtebb betűtípust (Times, Ariel, stb.) használjuk, amik feltételezhetően minden számítógépen megvannak és ezeket ne keverjük, csak, ha a kurzív, a bold és kapitelchen kiemelések nem elegendők.
A szöveg közti kiemeléseknél következetesen használjuk a kurzív, bold vagy kapitelchen* kiemeléseket. A fogalmak nem keverendők össze a betűk döntésével, kövérítésével és a kis fokozatú verzális betűkkel.
A címeket egy-egy üres sorral elválasztva az alárendeltségének megfelelő betűméretekkel különböztessük meg. A jegyzeteléseket is egységesen használjuk. Ne keverjük össze a gondolatjelet az elválasztó jellel. Persze még számtalan megoldás lehetséges, de a lényeg az, hogy a program legegyszerűbb szerkesztési lehetőségeivel éljünk azonos dolgokra következetesen azonos megoldásokat keressünk. A szöveg mentéskor Rich Text formátumot használva valószínűleg minden ismert grafikai program föl fogja ismerni. Gyakori hiba, hogy olyan mentés születik, mely tartalmazza a korábbi javításokat is. Ez csak a saját munkapéldányunk megőrzésére alkalmas. A szövegátvételnél sok problémát okoz.
A tovább feldolgozó kiadónak, tördelőnek, nyomdának adjunk mellé egy kinyomtatott változatot is és, ha szükséges, ezen már csak kézi bejegyzéseket tegyünk.
A szerzői kézirat illusztrációi
A képeket ne építsük be a szöveges dokumentumba. Ott csak a hivatkozási helyek szerepeljenek.
Az illusztrációk lehetnek a feldolgozás szempontjából az alábbiak:
- digitális fotók
Ideális felbontás 300 dpi a felhasználási méretben, RGB, jpg maximális tömörítéssel.
- digitális reprodukciók
Ide értendők a korábbi analóg fotókról, grafikákról, diákról és fotónegatívokról készült reprodukciók. Külön kell megemlíteni a vonalas rajzok reprodukcióinak feldolgozását. Ezek a színes, árnyalatos képeknél nagyobb felbontást igényelnek. Vonalas rajzuk ellenére ezeket is árnyalatos képként kell reprózni és 600 pdi felbontást igényelnek a felhasználási méretben.
A régi könyvekből készítendő reprodukcióknál több mindenre figyelni kell. Itt nem csak a kívánt eredmény elérésére, hanem a könyv értékére, jelenlegi állapotára is figyelemmel kell lenni. Síkszkennerbe betéve, az üveglapra ráfordítva a könyv gerince megtörhet, lapjai – különösen a XVIII. századtól használatos fatartalmú papírok – könnyen törnek. Ezt már csak restaurátori munkával lehet rendbehozni. Ezeket a felvételeket digitális kamerával vagy profi digitális könyvszkennerrel kell elkészíteni. A felvételeket maximális felbontásban készítsük függetlenül az aktuális felhasználástól, hogy más felhasználási igény esetén ne kelljen megismételni. (Milyen kár, hogy 10 éve a Corvinákról készített digitális reprodukciókat annak idején nem tudtuk nagyobb felbontásban elkészíteni. Még DVD sem volt. Mintegy 300 db CD lemezre tudtuk elmenteni a közel 10.000 képet.)
- analóg képeredetik
Ez a fogalom a hagyományos képeket illeti, melyek lehetnek fotókópiák, diák, negatívok, nyomatok és kéziratok, bármi más ránézeti eredetik, melyek reprodukálhatók digitális úton.
- digitális grafikák
Ez alatt az eleve digitális formában, számítógépen, grafikai programok segítségével készült illusztrációkat értjük, melyeknek technológiai és grafikai jellege szerint két csoportja van.
A vonalas, tónusos rajzokat általában vektorgrafikus programokban készítik. Ezekben is lehetnek gazdag árnyalatok, és finom részletrajzok, vonalakkal, tónusokkal kombinálva. Nagy előnyük, hogy felbontás vesztesen lehet nagyítani őket. Az ezekből írt pdf formátumok megőrzik ezeket a tulajdonságokat, míg jpg, tiff és egyéb képformátumra váltás esetén az átváltáskor beállított felbontást fogják megőrizni.
Az árnyalatgazdag fotó vagy festmény jellegű számítógépes grafikai alkotások megőrzik eredeti, az elkészítéskor beállított felbontást. Ezek felbontásának utólagos növelése már csak file növekedést eredményez, de a minőségén már nem lehet javítani.
Ezzel összeállt a szöveg és a képanyag.
A szerzőnek az a tulajdonsága, hogy a saját kéziratán már nemigen talál hibát, hiszen szinte kívülről tudja a szöveget és a betűhibákon könnyen átsiklik a szeme. Még az is előfordulhat, hogy a helyesírással is gondok vannak, főleg a nyomdai helyesírással. Ez utóbbi kicsit még szigorúbb. Nem árt nyelvi lektort is igénybe venni és még szaklektor is ajánlott, amennyiben a téma meghatározott szakterületet tárgyal. Megfogunk lepődni, hogy még mi mindent vesznek észre. Nem szégyen, nekik ez a szakmájuk.
A könyv tervezéséről részletesebben itt olvashat.
